Breaking

6.03.2019

Anno: Black-Out, Notre Dame - Budapest, Wigwam Rock Klub, 1996.05.11.


A meghirdetett napon elég borongós volt az idő. Ilyenkor pont egy Black-Out koncertre van szüksége az embernek. A zuhit megúsztuk, így szárazon érkezhettünk meg a klubba.

A Notre Dame-ot régen láttam, ezért kíváncsian vártam a fellépésüket. Az intro után a Fényt játszották el a fiúk. A Van még más is a dallamosabb hard rock felé kacsintgat. A Térdig sárban egy lírai dal. Az Úton instrumentális szerzemény. Tetszett Mátyás Szabolcs Yngwie Malmsteen-t idéző gitározása. Két keményebb alapú szám is elhangzott, a Rulett és a blokkzáró Mozog a tű. A zenekar stílusát hűen tükrözték a feldolgozások (Van Halen, Whitesnake, Rainbow). Lőrincz Károly énekes klassz, vérbeli frontember. Hangja nagyon illik ehhez az irányzathoz. Erőteljes és tiszta. A többieket is dicséret illeti. Zsenya billentyűfutamai kellemes hátteret adtak a muzsikához, a ritmusszekció - Korompay Zsolt (dob), Novotnyi Péter (basszusgitár) - rendesen tette a dolgát és Mátyás Szabolcs remek szólókat produkált.

A Black-Out még színpadra se lépett, már elkezdődött a tülekedés. A Lepketánccal beindult az őrület. Sorban érkeztek az Esőnapról és a Fekete kékről ismert kitűnő nóták, a Rabolj ki, a Benned vagyok, a Kert (ami előtt Kowa nem mondhatta el rendesen beszédjét, mert a mikrofon sípolás révén adta tudtul, hogy ő is ott van), a Rituálé, a Kígyó és az említett két kazi címadó dala. A buli közepe táján egy kis pihenő következett. A latin dallamokkal díszített Kép és a Ma alatt a tömeg kifújhatta magát. Eme művek után a tombolás ott folytatódott, ahol abbamaradt. Ehhez hozzájárult a gyors Óz és a Csodák Temploma, amit a közönség túlzott "mozgolódása"miatt újra kellett indítani, az Orosz rulett, az Első, az Élek még, a Tükör, az Árnyak és az új album legsikeresebb száma, a Spirál. Ráadásként a 93-as anyagon található Fehér hamu szolgált. Kowa végig lazán vezette a bulit. Ide-oda járkált, beszélt a jelenlévőkhöz, sőt, még a publikum sűrűjébe is "fejest ugrott". Szabi rendületlenül nyúzta a hathúrost, Zoli és Laci keményen szolgáltatta az ötletekkel teli ritmusokat.

Negatívum az a két személy volt, akik közül az egyik hazamenésre szólította fel a Notre Dame-ot, a másik meg a Black-Out alatt viselkedett kicsit bunkón. Én még soha nem láttam ennyire kiakadni Kowát, de igaza volt, mikor a kellemetlenkedőnek javaslatot tett a klub elhagyására. Az ember szórakozni járjon, ne csak azért, hogy az éppen színpadon lévő bandának különféle megjegyzéseket tegyen! Lehet, hogy a hangzás nem volt tökéletes, de a hangulat nagyon topon volt és szerintem, ez a lényeg.




sw (Szi. Szi.) 

No comments:

Post a Comment