Stainless Steel: The Plague (2007) (Nail Records-Paranoid Rec. [Erdély-Ro])

Nem kis fába vágta a fejszéjét a Stainless Steel zenekar, hisz egy koncept albumot nem egyszerű feladat összehozni, hogy aztán a szőrősszívű kritikusok is ne folyton a kákán keressék a csomót. Igaz korábban is kijöttek egy olyan albummal - Wigant -, amelynek a sztorija egy összefüggő történetet mesélt el. Ezúttal Albert Camus 1947-es, A pestis című regényét dolgozták fel.

Mivel a szövegi keret adott ezért nehezebb feladat úgy zenét írni, hogy az egy homogén egésszé álljon össze. A Stainless Steel-nek ez sikerült, igaz nem annyira
metalos a zenéjük, mint ahogy azt a nevük sugallja, mivel a keménységből elvesz a billentyűsök használata, meg a gitárosok sem a pőre riffeket nyomják, hanem el-el szaladnak az ujjaik a gitárok nyakán, de a SS amúgy sem azt a harcos metal zenét nyomja mint pl. a Manowar, hanem azt a fajta neo euro-power-t, amelyet pl. a Rhapsody of Fire is művel. Zenei minőség szempontjából simám megállják a helyüket az európai, vagy akár a világ porondon. Gyenge pontja a csapatnak a kissé egysíkú ének orgánum. Persze tudom, hogy kényszerből van Kreisz József gitáros a mikrofon mögött, mivel nem könnyű feladat a megfelelő énekest megtalálni (még Magyarországon sem), de ha a jövőben jobban oda figyelnek az énektémák kidolgozására és a csapat többi tagja is jobban beszáll a vokálozásba, akkor még visszakerülhetnek (korábban egy német kiadónál dolgoztak) valami nyugati kiadóhoz. Persze nemcsak az előbb említett dolgon múlik a Magyarország határain túli nagyobb ismertség, hanem a kitartó munkán és a szerencsén, stb-n.

Mindenesetre én szurkolok a Stainless Steelnek, mint jópár más magyarországi csapatnak is, hogy nagyobb sikereket érjenek el Európában, a világban.

sch

(Rockpolis Media)