Avatar: Hunter Gatherer (eOne, 2020)

A svéd Avatar együttes legújabb lemeze éppen akkor jelent meg, amikor a világot járvány sújtja, a Föld sok pontján tüntetések vannak, természeti katasztrófák tizedelik az élővilágot... Tematikailag jól kapcsolódik ezekhez ez a cseppet sem vidám anyag. A Hunter Gatherer cím a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató társadalmakat idézi fel, viszont az album a modern társadalmakat befolyásoló tényezőkre hívja fel a figyelmet. 

Az első két dal (Silence In The Age Of Apes, Colossus) egy rakás filmet idézett fel bennem. Pl. Terminator, Alien, Saturn 3, Westworld... Érdekes témakör, miként egyfajta modern teremtéstörténet játszódik le, melyben az emberiség istennek képzeli magát és saját képére formázza meg teremtményeit (pl. robotokat). De mi van, ha ezek a gépek tényleg átvennék a hatalmat? Zeneileg a Silence In The Age Of Apes egy agresszív, sodróbb darab, olyan érzetet kelt, mintha sietni kéne, mert kifutunk az időből. A Colossus némi industrial beütésű intro után, súlyos riffekkel operál és az Avatar-tól megszokott változatos témákat vonultat fel. Mellesleg, a refrénnél Corey Taylor (Slipknot) is kapott némi szerepet.

Az A Secret Door-ban a líraibb részeket keményebbek váltogatják, olyan mint a tenger hullámzó felszíne. Mondanivalóját illetően, olyasmi, hogy bízni kell abban, hogy van kiút, van remény. Nem szabad feladni. És persze, ebben a dalban található Corey Taylor fütyörészése, mely kissé vadnyugati hangulatot teremt a dal köré. 

A God Of Sick Dreams szintén egy elég kemény szerzemény, amit Johannes egyik rémálma ihletett. Érezhető benne a feszültség. Számomra a refrén meg kicsit indulószerű.

A Scream Until You Wake hisztérikus kérdésözönt zúdít a hallgatóra. Kb. ilyen az, amikor valaki nem találja a helyét. Zaklatott, zavarodott. A refrén eléggé fülbemászó, picit a 80-as, 90-es éveket idézi. Természetesen, a dal egészét nézve, a "tipikus" Avatar-t tükrözi.

A Child (egyik nagy kedvencem az albumról) hallgatása közben olyan érzetem volt néha, mintha egy ír folk dal szólt volna. A szövegről meg pl. Arany János balladái jutottak eszembe. Lehet, hogy kicsit elvont a párhuzam, de valamiért az a feszültség köszönt vissza, mint Arany műveiben.

A Justice kicsit metalcore-ba hajlik. Nagyon bejön ez a dinamikus verzékkel ellátott dal. Erre (is) jól lehet bólogatni.

Az Avatar-tól hallhattunk már líraibb szerzeményeket, mint pl. a Tower, a Fiddler's Farewell, vagy a Regret. Viszont a mély érzelmekkel teli Gun kicsit meglepett. Nem számítottam arra, hogy egy olyan dalt hallhatok ettől az együttestől, melyben csak egy zongora kíséri Johannes-t. 

A When All But Force Has Failed nagyon keményen mászik bele az arcba és gyorsan végigdarálja az embert. A környezetszennyezés és a klímaváltozás után tesz nagy felkiáltójelet. 

Zárásként a Wormhole húzza le a hallgatót a mélybe. Kicsit doom-os ízű nóta. A féreglyukról is érdekes elgondolkodni, mely itt talán az idő szinonimája. Nem lehet az időt megfordítani, a múlt lezárult.

Az Avatar-nak ismét sikerült összehoznia egy nagyon változatos, klassz dalokból álló gyűjteményt. Akik egy Avatar Country-szerű lemezt vártak lehet, hogy csalódottak lesznek, de aki nyitott az ilyen színes, meglepő fordulatokkal tarkított zenére, örömét fogja lelni a Hunter Gatherer-ben.

Nem mellesleg, az együttes kitette a teljes albumot a YouTube-ra!

1. Silence In The Age of Apes

2. Colossus

3. A Secret Door

4. God of Sick Dreams

5. Scream Until You Wake

6. Child

7. Justice

8. Gun

9. When All But Force Has Failed

10. Wormhole

avatarmetal.com

facebook.com/avatarmetal

sw