Breaking

6.24.2020

KabinLáz interjú: "...egyszerűen csak magunkat adjuk és a saját zenénket játsszuk..."

Év elején látott napvilágot a püspökladányi KabinLáz Kihajolni veszélyes c. új EP-je. Az anyag dalairól a srácok bővebben meséltek egy korábbi "saját szavaikkal" cikkben, ezért megpróbáltunk kicsit más dolgokról kérdezősködni, melyek érintették a múltat, a jelent, a járványt, a terveket... A kérdőjelek "eltüntetésében" Papp Norbert, a csapat énekese volt segítségünkre.


Februárban jelent meg a Kihajolni veszélyes című EP-tek. Ugyanakkor, a Bandcamp-en elérhetőek a korábbi anyagaitok is. Érezhetően, a csapat zeneileg is egyre összeforrottabbá vált az évek során. Mikor egy új anyagon kezdtek el dolgozni, vannak elképzeléseitek, hogy zeneileg, szövegileg milyen irányba kéne elindulni?

Nálunk ez nem tudatos, mindig az aktuális lelkiállapotunktól, illetve az adott időszakban átélt élményeinktől, tapasztalatainktól függ, milyen irányba megyünk egy-egy új anyaggal. Ez nincs előre meghatározva. Nincs kijelölve egy csapásirány – még ha néha úgy is tűnhet, hogy figyelünk az aktuális trendekre –, mindössze arról van szó, hogy folyamatosan érnek minket is újabb zenei hatások, amik óhatatlanul megjelennek a dalainkban. Ami a kérdés felvezetését illeti, örülök, ha érezhető az összeszokottság.
A KabinLáz hét éve létezik, ez a felállás pedig lassan hat éve van együtt, az eltelt idő alatt összecsiszolódtunk, szinte már kitaláljuk egymás gondolatait. Ennyi idő alatt nyilván rengeteget változik az ember, így mi is. Ez a természetes fejlődési folyamat szerintem végigkövethető a lemezeinken.


Feltűnt, hogy a Nincs végzet klipben és pl. az ehhez kapcsolódó promó képen különböző zenekaros pólókat viseltek (Children Of Bodom, Slipknot, Sonata Arctica, Guns N' Roses). Általában van valami koncepció abban, hogy milyen ruhát vesztek fel, vagy csak egyszerűen olyat, ami reggel a kezetekbe akadt? Esetleg ez mutatja azt a zenei sokszínűséget, amiből a zenétek táplálkozik?

Négyen négyféle zenei ízléssel rendelkezünk, ez a különbözőség pedig nem csak a zenénkben mutatkozik meg, de a külsőségekben is tetten érhető. Mondjuk, a klipben és az ahhoz kapcsolódó promó fotón pont nem, mivel azokat a pólókat ajándékba kaptuk néhány ismerősünktől a forgatásra, és csak úgy felkapkodtunk egyet-egyet, amelyik nem állt rajtunk nagyon ergyán. :D
Komolyra fordítva, nálunk nincs külön szabály az öltözködésre, nem öltözünk össze, mint sok banda, de azért – ha nem is tudatosan – törekszünk arra, hogy rendben legyen a színpadkép. Emellett természetesen imádjuk a rockzenét, és büszkén hordjuk a kedvenceink vagy éppen a barátaink cuccait. Jimmy, a gitárosunk például a küldetésének tartja, hogy ily módon is támogassa a hazai bandákat, A-tól Z-ig mindenféle ismert és kevésbé ismert csapat pólója megtalálható a kis ruhatárában.

Gondoltatok arra, hogy külföld felé nyissatok? Vannak a tarsolyban olyan dalok, melyek szövege angolul is elkészült?

Ennek leginkább én vagyok az akadálya. Már a legelején megmondtam a többieknek, hogy nálam csak a magyar szövegek játszanak. Egészen egyszerűen azért, mert nem érzem magam olyan pengének angolból, hogy az átlagnál nívósabb szövegeket tudjak alkotni (pláne hitelesen előadni), márpedig fontos, hogy ne essünk miattam a középszerűség csapdájába. Mindig is a természetességre törekedtem, arra, hogy a dalszövegek – ha burkoltan is – minél tökéletesebben közvetítsék a gondolataimat, tükrözzék az érzéseimet. Nem szeretem a szájbarágósságot, de azért igyekszem elkerülni a szokásos rákenroll kliséket, ez pedig csak magyarul működik, legalábbis nálam. Épp ezért, szerintem semmi értelme angolul is felénekelnem akármelyik dalunkat. Azzal nem lennénk előrébb. Külföldi tervek? Előbb a hazai rock/metal színtér ordas birodalmában kellene megvetnünk a lábunkat (hogy egy klasszikust idézzek)! :D

Honnan merítesz leginkább ihletet a dalszövegekhez? Vannak olyan költők, vagy dalszövegírók, akik hatással voltak/vannak rád?

Azt szoktam nyilatkozni, hogy kétféle KabinLáz dalszöveg létezik, vannak a személyes gondolatok, és vannak a kifelé forduló szövegek, amikkel a világ dolgaira reagálok. Általában próbálok úgy fogalmazni, hogy a mondanivaló ne terhelje meg túlságosan a dalt. Előfordul, hogy elszalad velem a ló, de szerencsére a többiek adnak támpontokat és segítenek meghúzni a határt, ha kell.
Természetesen több olyan hazai szövegíró is van, akinek a gondolatisága, stílusa közel áll hozzám és inspirál. A nevek sorolásától most eltekintenék, egyrészt mert biztosan kifelejtenék valakit, másrészt pedig mert távol álljon tőlem, hogy az ő nagyságukhoz mérjem magam.


A KabinLáznak van egy blogja. Az utolsó bejegyzés 2018. szeptemberében keletkezett. Lesz majd folytatása? Talán idevágó kérdés, hogy mekkora hangsúlyt fektettek marketingre?

A blogot a zenekar indulásával nagyjából egy időben hoztuk létre, azzal a céllal, hogy legyen egy olyan felület, ahol hosszabban, részletesebben is megoszthatjuk a koncertekkel, lemezekkel és egyéb történésekkel kapcsolatos gondolatainkat azokkal, akik vevők az ilyesmire. Eleinte többé-kevésbé rendszeresen jelentkeztünk új bejegyzésekkel, aztán lassan elfáradt a történet. Ma már, úgy gondolom, kicsit funkcióját vesztette ez a dolog, hiszen már van Instagram fiókunk és Youtube-csatornánk folyamatosan frissülő tartalommal, ráadásul a Facebook-on is aktívabbak vagyunk, mint valaha. Ettől függetlenül nem zárom ki, hogy a jövőben újranyitjuk a naplónkat, már csak azért sem, mert imádtuk csinálni, mindig jókat szórakoztunk a saját agymenéseinken.
Marketing vonatkozásában azt tudom elmondani, hogy most kezd beindulni a dolog, eddig csak néhány bizonytalan lépést tettünk ezen a területen. Csak most, a Kihajolni veszélyes EP kapcsán feküdtünk rá erre, ehhez az anyaghoz már elég komoly dizájn kapcsolódik, és a színpadképre, a promócióra is nagyobb hangsúlyt fektettünk, mint korábban bármikor. Ebben szerencsére segítőink is akadnak, ilyen például Győr Sanyi (Forgács PR), akinek szívügye a hozzánk hasonló csapatok támogatása. Ezúton is köszönünk neki mindent!

Az utóbbi hónapokban a zenészek is négy fal közé kényszerültek a koronavírus járvány miatt. Voltak lemondott, vagy módosítandó koncertek emiatt? Jelentkeztek már a "kabinláz" tünetei?

Abban a szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy pont a járvány kirobbanásával egy időben indult el a Mindenen Keresztül és Leponexx zenekarokkal közös lemezbemutató miniturnénk, aminek keretében 6 (vagy 7 – ezt Jimmy tudja jobban) koncertet adtunk volna a tavasz folyamán. Ebből mindössze két buli valósult meg még az év elején, utoljára március 7-én álltunk színpadon. Sajnos egyre biztosabb, hogy ezt a körutat már csak jövőre tudjuk bepótolni, de így is lesz két jónak ígérkező megmozdulásunk az év második felében. Augusztus 8-án Cserkeszőlőn játszunk, 21-én pedig a Leander Kills előtt melegítjük a színpadot a berettyóújfalui Mólóban. Ezekre már készülünk, a Facebook oldalunkon megtalálják az érdeklődők a részleteket.

Készültök valami meglepetéssel, pl. egy online koncerttel, vagy dolgoztok-e új számokon?

Májusban adtunk egy-egy nagyon rövid akusztikus online koncertecskét, a berettyóújfalui Parola Közhasznú Egyesület, illetve a püspökladányi Dorogi Márton Művelődési Központ felkérésére. Nem volt rossz élmény, de azért nem ez a mi természetes közegünk. Tapasztalatnak mindenképpen hasznos volt, kipipálhatjuk ezt is. Most már jöhetnek a rendes bulik.
Egyébként úgy tudom, a hangszeres szekció már elkezdett ügyködni néhány új dalötleten a próbamentes időszakban, de ez még egyelőre nagyon távoli dolog, belátható időn belül biztosan nem lesz új lemez. Most a februárban megjelent EP és a nyár végi koncertek jelentik az aktualitást.


Elég sok együttes létezik nálunk is. Hogyan próbáltok kitűnni a többi közül? Hogyan próbáltok egyedibbé válni?

Nem görcsölünk rá erre, egyszerűen csak magunkat adjuk és a saját zenénket játsszuk – ebbe belefér a metálba hajló riffelés, de ugyanúgy belefér a visszafogott akusztikus gitárra épülő ballada is. Ha görcsösen próbálnánk divatosak lenni, ha olyasmit erőltetnénk, ami nem áll jól nekünk, akkor hiteltelenné válna az egész. De ugyanígy bohócot csinálnánk magunkból akkor is, ha mindenféle egyedinek szánt hacukába öltözve majomkodnánk a színpadon.

A nagy múltra visszatekintő Tridentben is énekelsz. Hogyan találtatok egymásra?

A Tridentből korábban csak Papp Zsoltit ismertem személyesen, mint a Szélső Érték Természetbarát Kulturális Találkozók szervezőjét. Ő keresett meg 2018-ban, amikor Paszti és a zenekar útjai különváltak.
Egy ilyen múlttal és életművel rendelkező bandába bekerülni nyilván óriási megtiszteltetés volt, ugyanakkor hatalmas felelősség is – gondolom, ezt nem kell megmagyaráznom. Úgy érzem, az azóta eltelt két év alatt sikerült beilleszkednem, ma már otthon érzem magam a Tridentben.
Hogy az aktualitásokról is beszéljek, már a kanyarban az új lemez, a felvételek 90%-ával készen vagyunk. Terveink szerint még az idén megjelenik az anyag.

Milyen dalt szoktál fütyörészni? Melyik ugrik be először és miért?

Nem éppen rockzenét! :D Mivel otthon a másfél éves kislányom a főnök, ezért többnyire a mesecsatornák kínálatán tengődik a család. Úgyhogy az utóbbi időben a különféle gyerekdalok és rajzfilm főcímek random sorai ismétlődnek a fejemben. Sokszor én is meglepődök magamon, hogy milyen pontosan tudok idézni egy-egy részletet.

Úgy tudjuk, horror rajongó vagy. Mik az aktuális kedvenc filmjeid?

Egész estés filmekre nagyon ritkán jut időm, inkább sorozatokat nézek mostanában. Legutóbb A Hill-ház szelleme (eredeti címén The Haunting of Hill House) volt az, ami pozitív értelemben meg tudott lepni. Egész hangulatos volt még a Marianne című 2019-es francia horrorsorozat is, jelenleg pedig A tett (The Act) című, megtörtént eseményeket feldolgozó széria felénél tartok. Ez máshogy durva, mint az előbb említettek, itt horror helyett kőkemény drámát kapunk, amit még súlyosabbá tesz a tudat, hogy ezek a borzalmak tényleg megtörténtek.
Az elmúlt évekből a True Detective és a Terror 1. évadát mindenképpen megemlíteném, illetve, a könnyedebb kikapcsolódást kedvelők a Stranger Things-szel is tehetnek egy próbát.

Zárásként, mi a kedvenc mottód, idézeted?

“Mi lenne, ha a Kopaszkutyát játszanátok inkább, öcsém?!”

Köszönjük!

Én köszönöm a lehetőséget!

KabinLáz:

Papp Norbert - ének
Jakab Imre - gitár
Sárközi Ádám - basszus
Hajdú Tibor - dobok

FacebookInstagramYouTube, Bandcamp

No comments:

Post a Comment