Junkies: Negyedszázad kockázat és mellékhatás (Edge Records, 2019)

Kicsit durva belegondolni, hogy a Junkies már a 25. szülinapját tapossa... Noha az együttes 1994-től számolja az éveket (kihagyva az első "kazit"), én 1993-ban botlottam a csapatba, amikor a körúton sétálva feltűnt egy lámpaoszlopon a New Jack Daniel's plakátja, mely egy Viking klubos koncertre invitálta a járókelőket. Maga a buli emlékezetes volt, mivel ott jelentették be a srácok, hogy a zenekar neve innentől kezdve Junkies lesz. A jelenlegi tagságból egyedül Attila képviseltette magát. Nem sokkal utána kezdett kialakulni a jelenlegi felállás és Szekeres Andrással az élen, a srácok egyre jobban kezdtek belevésődni a köztudatba. (Bár dobos poszton akadtak nehézségek.)

A Negyedszázad kockázat és mellékhatás "váll-lógatás" lemezhez a csapat a régebbi szerzeményeket újra felvette és még hat új dalt is hozzápasszírozott. A szülinapi "buli" első nótája a Szték. Hát... Ez amolyan "vissza a jövőbe" effekt. Mint ahogy Andris is elmondta "ez tényleg egy annyira régi vágású Junkies dal, amire valószínűleg a törzsközönségünk régen-régen várt". Valóban! Új és mégis nosztalgikus. Király kezdés! Nagyon kíváncsi voltam, hogyan szólnak elsősorban a korai (Káros az egészségre, Nihil, Tabu) albumok dalai XXI. századi körítésben. Nem lehet letagadni, tisztább lett a hangzás, jobban kidomborodnak a hangszerek. Pl. a Vesztettél elején (kb. fél perctől) a "dobpörgések" (nem tudom, van-e valami szakszó rá :P) annyira tetszettek, hogy többször visszatekertem. De mindegyik régiségben (Ennyi kell, Maszk, Mese, Ne ébressz fel, Szerelmes vagyok) vannak érdekességek hol zenei, hol ének szempontból. Mivel elsődleges kritérium volt, hogy a közönség kedvenc dalok kapjanak helyet a korongon, nem maradhatott ki a Miattad iszom te állat sem. Mellesleg írva, még annak a kollégámnak is emlékezetes maradt ez a szám, aki amúgy teljesen másik univerzumban létezik muzikalitást illetően. A későbbi számokban a technika fejlődése végett már nem annyira "fülbehalló" a változás, de legalább 25 év termése egységes uniformist öltött. Az új darabok közül a Sztéket már kilelkendeztem. Van még a Mi vagyunk a többség, a Bitter-Candy, a Recseg-ropog a rendszer, a Hiba van és a Béke tér. A Bitter Candy-ről egyből lerí, hogy Riki keze van a dologban. Persze, ha az ember elkezdi hallgatni, akkor még nyilvánvalóbb, de a stílus is úgymond "rikis" (ismervén az úriember projektjeit is). A másik eltérő újonc a Hiba van Viktortól. Elsőre, a Green Jelly jutott eszembe. (Valószínűleg, Viktor éneke miatt.) A zene pörgős, punkos, nyers. A maradék három dal szépen belesimul a Junkies életművébe.

Mit is lehetne még írni? Jó ötlet volt a dalokat újra lemezre játszani és nem csak egy tipikus "múltazós" sémát lekövetni. Gondolok itt az új szerzeményekre. Ám a Sztéknek hála, a következő új Junkies CD-re több "sztéket" várok!

Dallista:
01. Szték
02. A szerelmedtől lettem ilyen
03. Vesztettél
04. Ennyi kell
05. Mi vagyunk a többség
06. Már csak a pénzért csinálom
07. Nincs pardon
08, Miattad iszom, te állat
09. Bitter Candy
10. A drog az rossz
11. Halacska
12. Maszk
13. Recseg-ropog a rendszer
14. Mese
15. Ne ébressz fel
16. Hiba van
17. Minden álmom
18. Szerelmes vagyok
19. Béke tér

Szekeres András - ének
Barbaró Attila - gitár
Riki Church - basszusgitár
Keresztes Viktor - dob

Junkies Facebook:
www.facebook.com/Junkiesmusic/

EDGE Records Facebook:
www.facebook.com/EdgeRecordsHungary/

sw