Breaking

7.26.2018

Ørdøg - Judas Priest

Le kell szögeznem, nem vagyok kifejezetten Judas Priest rajongó és nem volt még szerencsém élőben látni a legendás együttest, de mikor híre kelt budapesti koncertjüknek, nem volt kérdés számomra, hogy ott a helyem. Az előzenekar kilétét csak nem sokkal a koncert napja előtt ismerhettük meg. Mint tudjuk, rögtön jött a sajnos már szinte elmaradhatatlan fújolás, ócsárlás... Csak tudnám, hogy miért kell ez? Oké, van akinek nem tetszik, de ezen csámcsogni... Na mindegy. Nem is foglalkoztam tovább a hír visszhangjával, egyszerűen csak kíváncsiság volt bennem, hogy milyenek lesznek.

Nem, nem ismertem őket és nem is voltam hajlandó előzetes tanulmányokat folytatni. Úgy vagyok vele, hogy ha a véletlen elém sodor egy zenekart, akkor azt majd a véletlen adta szituációban fogom megismerni, és nem kezdek lázas kutatásokba.

Szóval időben befutottam a helyszínre, hogy lássam őket is. Meg kell mondjam, az első szám alatt felugrott a szemöldököm, hogy ez mi? Nem volt épp meggyőző. Viszont mégis az volt a benyomásom, hogy ez csak a megilletődöttség. Be is igazolódott a gyanúm. A következő számoknál látszólag már nyoma sem volt ennek, egy nagyon pozitív csalódás lett belőle. Kb. háromnegyed órás műsort adtak, számomra tökéletes összeállításnak tűnt ahhoz, hogy ezalatt az idő alatt megismerd és meg is kedveld a zenekart. Dinamikus, erőteljes, egyedi hangzás, jó ének. Nagyon jól vették az Aréna színterét is, és lehet, hogy amúgy görcsben állt a gyomruk, de ez nem látszott. És a humor. A "Van valaki, aki a Judas Priest miatt jött?" valószínűleg jó ideig szállóige lesz.

A szokásos közjáték után következett a legenda. Itt sem folytattam előtanulmányokat, nem néztem, hogy máshol milyen volt a koncertjük. Úgymond tudatlanul akartam kiélvezni az egészet, jobb szeretem úgy az élő eladást, ha nem tudom előre, mi fog történni. (Ízlések és pofonok...) Történt. Nem tudom nektek számról számra kielemezni (erre vannak nálam sokkal alkalmasabb emberek), egyszerűen csak magával ragadó volt. Központban a zene, tökéletes hangzás, tökéletes kivitelezés, színtiszta metal. Pont annyi látványelem, ami aláfesti az egyes dalokat, de nem vonja el a figyelmet. Tévedés ne essék, semmi problémám az erőteljesen látványra is építő produkciókkal. Viszont üdítő dolog, amikor a trendekhez képest szerényebb látványvilágot lát az ember és nem jut eszébe, hogy hiányzik még valami. Az énekhang... tökéletes. Többször is kérdeztem magamban, hogyan? Lassan betöltve a 67-et, hogy tudja ezt még mindig így? Profi műsort élvezhettünk, mindenféle erőltetettség, "izzadtságszag" nélkül. Ja, hogy volt-e valami rossz is benne? Komoly és hosszantartó erőfeszítések árán annyit tudok kisajtolni magamból, hogy a fene egye meg, még ugyanennyit játszhattak volna. :)

Köszönet a felvezető ördögöknek, és a Judas Priest-nek a remek estéért!

H.Kriszti

No comments:

Post a Comment